Kreativitás, természettudományok a Comenius projektekben

A kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium 10 évvel ezelőtt kapcsolódott be először a Comenius projektekbe. Azóta folyamatosan, és – nem csupán saját véleményünk szerint – sikeresen veszünk benne részt. Diákjaink rengeteget tanultak belőlük, sokat tapasztaltak, személyiségük fejlődött a legtöbbet.

Az újdonság, a szokatlan környezet, feladat hatására a projektekben részt vevő fiatalok igen nagy lelkesedéssel oldották meg a legkülönbözőbb feladatokat. Mindenkinek volt saját feladata, mindegyikük azt a részfeladatot végezte el, amelyet szeretett, mindenki szóhoz jutott, önállósághoz is szokott, ugyanakkor a csoporthoz való tartozás szükségességét is átérezhette.

A munka során rugalmasan alkalmazkodtak a körülményekhez, teljes könnyedséggel fogalmaztak újra, dolgoztak ki egész eredeti problémákat. Ezek tulajdonképpen a szakirodalom alapján a kreatív személyiségjegyek. Egyértelmű tehát, hogy a Comenius projektek kapcsán a fiataloknak nem csupán idegen nyelvi készségük fejlődik, kapcsolatokat alakítanak ki más nemzetek diákjaival, hanem kreativitásuk is fejlődik. Projektjeinkben tehát először csak ösztönösen, majd tudatosan is törekedtünk arra, hogy a fiatalok kreativitását fejleszteni tudjuk. E rövid összefoglalóban csak felvillantani tudunk néhány elemet, amely ehhez hozzájárul. Az természetes, hogy a képzőművészetben jártas diákok logót terveztek, rajzokat készítettek, az irodalmi vénájúak cikkeket, összefoglalókat írtak, a technika iránt érdeklődők jó videókat, honlapot készítettek.

A természettudományokat minden projektünkbe sikerült becsempésznünk, s néha nem is csak azok a diákok „haraptak rá” a témára, akik a tudományok iránt már eleve érdeklődtek. Kihasználtuk a fiatalok természetes kíváncsiságát, e kognitív motívumokat, s ezek segítségével ösztönöztük őket arra, hogy a tapasztalt érdekes jelenségeket magyarázni igyekezzenek. Segített ebben az is, hogy még érdekesebbé tette a problémát az, hogy nemzetközi együttműködés keretében dolgozhatták fel, hasonlíthatták össze az eredményeket. Így inspiráló volt az is, hogy az adott témát széles körben, nem csupán magyarul, hanem idegen nyelven is elő kellett adniuk.

Eddigi projektjeink egyike sem volt kifejezetten természettudományi, mégis mindegyikben helyet kapott a kémia, fizika, biológia, földrajz, illetve természetszerűen ezek együttesen is. Mindezek az eredmények természetesen sikerült beépítenünk az adott tantárgyak tantervébe. Bizonyos esetben egy új demonstrációs kísérlet, egy újabb referencia, néhol egy új érettségi tétel formájában épült be a tanítási folyamatba. Minden alkalommal elmeséljük diákjainknak, hogy ez egy Comenius projekt termék, s a diákok maguk hozták azt létre.

Talán nem lesz haszontalan, ha egy-egy projektünk egy-egy természettudományi termékét, s annak születését valamint fejlődését röviden bemutatjuk. Az adott témát, illetve annak hosszabb-rövidebb továbbfejlesztett változatát iskolánk honlapján a projektek között lehet megtekinteni, illetve letölteni. [www.jurisich-koszeg.sulinet.hu; Pályázatok, pályamunkák]

Hároméves iskolai projektünk témája „A város, mint az oktatás tárgya és forrása.” A spanyol koordinátor javasolta, hogy a matematikát is vonjuk be a projektbe. Példaként említette: mérjük meg városuk obeliszkjének méreteit, s számítsuk ki annak térfogatát. Ebből indultunk ki, s diákjaink egyre lelkesebbek lettek. Városunkat körbejárva egyre több olyan helyet találtak, amelyekről matematikai feladatok jutottak eszükbe. Egyre teljesebbé, jobbá varázsolták, zenét illesztettek hozzá, így alakult ki a Matematikai séták Kőszegen. A jelenlegi változat letölthető az iskola Web lapjáról.

Iskolafejlesztési projektünk (GRYBB) az olimpia és paralimpia jegyében azt célozta meg, hogy olyan tantarvrészeket készítsünk, amelyek alkalmazhatók olyan fiatalok esetében is, akik nem tudnak naponta iskolába járni, mivel élsportolók. Ennek kapcsán nagyon sok hasznos információt dolgoztunk fel, eredményeinket összefoglaltuk. A hároméves projekt egyik témája az egészséges életmód volt, amely azt is vizsgálta, milyen az egészséges étrend, az adott ételek energiatartalma stb. Ennek kapcsán jutott eszükbe diákjainknak: mi lenne, ha megnéznénk, mekkora energia szabadul fel, ha pl. egyetlen szem mogyorót elégetünk. Lényegében szervezetünkben is ez történik: a mogyoró zöméből szén-dioxid és víz lesz.

Elvégezték a mérést a diákok, és megdöbbentő eredményt kaptak: egy deciliter víz hőmérséklete jelentősen emelkedett egyetlen mogyoró elégetésekor. Persze a következő lépés az volt: mennyit kell dolgoznunk ahhoz, hogy ettől az energiától megszabaduljunk. Utána már természetesen jött a kérdés: és a többi tápanyaggal mi a helyzet? Ebből aztán természetesen előadást készítettek, és azt még egy fizika tanárképzés keretében Enni vagy nem enni (To eat or not to eat) címmel elő is adták. Ugyancsak e projekt kapcsán születtek a szívvel kapcsolatban összefoglalók. Ezek közül a Heart című kifejezetten a szív biológiai vonatkozásaival foglalkozik, míg a Beating mercury heart a szívet modellezi higanycseppel. A hozzájuk tartozó fájlok az iskola honlapjáról letölthetők.

Nyelvi projektünk (3-2-1-0) egy portugál iskolával – véletlenül – szintén számos ponton kapcsolódott a természettudományokkal. Az óceán partján megfigyelt hullám-visszaverődést dolgozta fel egyik diák a Hullámok (Waves) címmel. Egy másik diák egy érdekes jelenséget vizsgált: Hogyan lehetséges, hogy a Bom Jesus nevű dombon felfelé gurulnak az autók? Szent hely tényleg, vagy van magyarázata? Erről ír az Antigravity című kiselőadása. A projektek során természetesen szakítanunk kellett időt sporttevékenységre is. Ez szintén jelentős csapatépítő hatású. A sporttevékenység kapcsán több olyan diák is volt, aki a sportot és a fizikát is szerette, így ők ezek metszeteként a labda fizikáját  (Physics of balls) dolgozták fel. Ugyanennek a projektnek a terméke a Mérjünk (Let’s measure) című kiselőadás. Az apropót az adta, hogy meg kellett mérnünk, milyen hosszú az autóbuszunk. A sofőr nem volt ott, mérőszalagunk nem volt. Volt viszont egy cérnagombolyagunk és persze óránk. Így adódott, hogy egy viszonylag hosszabb cérnaszálat négy részre hajtottunk, ráakasztottunk egy kis hajdíszt, és meglengettük. Az így kapott inga lengésidejéből megtudtuk a cérna hosszát, s ezzel már könnyen meg tudtuk mérni a busz hosszát is. [A kreativitás és innováció előadáson ez volt a kapott házi feladat!] Ez persze elindította a jobbak fantáziáját, és egyéb olyan méréseket is terveztek, amelyek nem szokványosak. Ezeket is le lehet tölteni a honlapról.

Most fejeződik be az a kétoldalú projektünk egy francia iskolával, amelyben egymás és saját kultúráját, történelmét, művészetét fedezzük fel. Ennek kapcsán is több természettudományi megfigyelést végeztek a diákok. Az egyik ezek közül a borral volt kapcsolatos, hiszen mindkét terület híres vörösboráról. A kiindulás közös volt: figyeljük meg minden hónapban, hogy mi történik a szőlővel, borral. Ennek összehasonlítása is érdekes, de a mi diákjaink komoly kutatómunkába kezdtek, s a vörösbor mostanában egyre inkább hangoztatott egészségvédő hatását is vizsgálták, feldolgozták. Erről készítették összefoglalójukat In vino sanitas címmel. Másik ehhez a projekthez kapcsolódó téma sportvonatkozású. A franciák részletesen bemutatták környékük jellegzetes baszk játékát, a petanque-ot. Mivel nekünk nincs jellegzetes, csak környékünkre, illetve magyarokra jellemző sportágunk, a diákok úgy döntöttek, hogy akkor ők a fiatalokra tipikusan jellemző gördeszkával foglalkoznak. Megvizsgálták, hogyan alakult ki, milyen nagy a népszerűsége, de volt olyan is, aki annak fizikai részével foglalkozott, a jellemző pumpálást, a kacsázást stb. próbálta meg leírni, s fizikus szemmel elemezni. Ebből egy összefoglalót írt Scateboarder címmel, és egy Power Poit Prezentációt is készített az egyik diák, amelyet aztán egyúttal egy fizika témájú versenyen elő is adott.

Jelenleg futó, a kulturális sokszínűség ünneplése című projektünk is számtalan olyan lehetőséget rejt magában, amely természettudományi vonatkozású. Gondoljunk csak Tenerife szigetén lévő Teide hegy érdekességére, a megyényi területű sziget két részének nagyon eltérő klímájára. Már születőben van több olyan írás, amely ezeket dolgozza fel.

Ha sikeres lesz pályázatunk, a következő projektünk témája maga is természettudományi: a természeti törvények, amelyek összekapcsolják a nemzeteket. Sokat várunk ettől a projekttől, hiszen sok ország fiataljainak együttes munkája még érdekesebb eredményeket hozhat.

Remélem, kiderült, hogy a felsorolt példák azt mutatták, hogy bármely projektmunka olyan, hogy kihasználhatjuk a fiatalok természetes érdeklődését, a szokatlan helyzetek által még inkább felfokozott megfigyelőképességet, és azt, hogy bármilyen téma alkalmas lehet arra, hogy véletlenszerű tudományos megfigyeléseket, s annak leírását, elemzését eredményezze. Ehhez kívánok mindenkinek sok sikert.